Hazánkban is hasonló tendencia érvényesül: a Google Trends statisztikája szerint az elmúlt 12 hónapban az „egyéni vállalkozás indítása” keresőszavakra vonatkozó lekérdezések száma 300%-kal emelkedett, az „egyéni vállalkozás alapítása” kifejezésre 140%-kal többen kerestek rá, de több mint a duplájára nőtt a „kata vállalkozás indítása” iránt érdeklődők száma is.

Nem csak a keresőszavak, de a tettek terén is megfigyelhető a vállalkozói státusz mind népszerűbbé válása. A KSH legfrissebb, idén februári adatai szerint közel 563 ezer egyéni vállalkozót tartottak nyilván, ami 24 ezres (4,5%-os) növekedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. Kétéves távlatban – akkor lépte át a számuk a félmilliós határt – 12%-kal bővült az egyéni vállalkozók tábora, 5 év alatt pedig mintegy 140 ezer fővel lettek többen. Ez a lendületes növekedés jelentős részben a KATA 2013-as bevezetésének köszönhető – még ezen adónem tavalyi szigorítása sem törte meg a trendet –, de az utóbbi két évben vélhetően a pandémia is hozzájárult a bővüléshez. Utóbbi magyarázata részben az, hogy sokan, akik a járvány nyomán elveszítették állásukat, vállalkozóként próbáltak szerencsét, de nincsenek kevesen azok sem, akik az otthoni munkavégzés mellett döntöttek úgy, hogy belevágnak a vállalkozói létbe.

A vállalkozóvá válás egyik legegyszerűbb útja valóban az, ha a KATA-s adózást választva egyéni vállalkozóként regisztráljuk magunkat. Ehhez elegendő egy ügyfélkapus regisztráció, ezt követően pedig az államigazgatás által 2015 óta üzemeltetett ún. Webes Ügysegéd segítségével adható be az egyéni vállalkozói kérvény, a regisztráció pedig szintén elintézhető akár online, akár az adóhatóság ügyfélszolgálatán személyesen.

Mivel a katás vállalkozói lét havi fizetési kötelezettséggel, azaz elköteleződéssel jár, már csak ezért is fontos előzetesen alaposan körüljárni, hogy egy életképesnek látszó ötletből hogyan lesz működő vállalkozás: kikből áll a célcsoport, milyen versenytársakkal számolhatunk, pontosan milyen szolgáltatásokat értékesíthetünk, azokat milyen árazás mellett éri meg elvégezni, milyen lehetőségeink vannak szolgáltatásunk reklámozására, illetve milyen eszközökre – azaz mekkora befektetésre – lesz szükségünk az induláshoz.

A kezdeti időszakban - amíg be nem bizonyosodik, hogy az ötlet valóban életképes-e - érdemes a lehető legkisebb kockázatot vállalni. Költségtakarékossági okokból eleinte így valószínűleg nem lesz szükség külön irodára, de egy megbízható, könnyen hordozható számítógépre igen, amellyel szinte bárhonnan dolgozhatunk. Ilyen lehet például az LG ultrakönnyű, 16:10-es képarányú, kivételes teljesítményű és hosszú, akár 22 órás akkumulátoridejű gram laptopcsaládja. Az LG gram 17 a nagyméretű, 17 hüvelykes képernyőméret ellenére is csupán 1,35 kg-ot nyom, az LG gram 16 és 14 modellek pedig mindössze 1,19 kg, illetve 999 g tömegűek, mindemellett alig 1,68 cm vastagságúak. A 16 colos modellt ráadásul a Guinness-világrekordok között is elismerik a világ legkönnyebb, kereskedelmi forgalomban kapható 16”-os laptopjaként.[2]

Nem csak a helyiségbérleten lehet spórolni: a KSH honlapján például ingyenesen érhetőek el olyan adatok, adatbázisok, amelyek létfontosságúak akkor, ha egy induló vállalkozás meg akarja ismerni a megcélzott piacát. A statisztikai hivatal a KKV-tervező nevű online felületen[3] olyan, a vállalkozások indításához, hosszú távú működtetéséhez szükséges alapvető információkat kínál, mint például a környezetükben élő jelenlegi és potenciális vásárlók átlagos jövedelme, a lakosok fogyasztási szokásai, a térség munkaerőpiaci helyzete, vagy éppen a helyi turisztikai kínálat és kereslet.

__________________________________________________________________________