Ha otthoni elektronikai eszközünknek - például asztali számítógép, televízió, DVD- vagy Blu-ray-lejátszó, rádió, illetve minden távirányítós készülék - van „azonnali bekapcsolás” funkciója, vagy kikapcsolt állapotban is világít rajta valamilyen LED lámpa, akkor bizonyos mértékben folyamatosan áramot fogyaszt. Bár a modern eszközöknél már elhanyagolható lehet a standby üzemmód ilyen jellegű fogyasztása, ha épp nem használjuk, célszerű ezek közül minél többet áramtalanítani, különösen, ha régebbi készülékről van szó. Ehhez hasonlóan szintén figyeljünk a külső tápegységgel vagy tápkábellel rendelkező elektronikai eszközök, vagyis a laptopok, videojáték-konzolok, telefontöltők és egyéb hasonló eszközök tudatos használatára, mert ezek tápegységei akkor is áramot fogyasztanak, ha maga a készülék nincs használatban, ill. nincs a töltőn. Ezek egyenként nem jelentős tételek a villanyszámlán, de sok kicsi sokra megy.

Bár egy átlagos, 55 hüvelykes képátlójú, G energiaosztályba sorolt tévé - energiacímke szerinti – 100 kWh éves áramfogyasztása eltörpül egy háztartás teljes áramfogyasztása mellett, a már említett „sok kicsi sokra megy” elv alapján itt is tudunk takarékoskodni az energiával. Érdemes például a tévék esetében is figyelni az energiacímkén lévő értékeket, hiszen az egyes modellek fogyasztása akár az átlagos érték dupláját is elérheti. Tény, hogy a környezettudatos tévézés gyerekcipőben jár hazánkban: az LG országos kutatása szerint felnőttek harmada számára fontos csak, hogy energiatakarékos készüléket válasszon, miközben a hűtők esetében 10-ből 9-en, a mosógépeknél pedig 10-ből 8-an figyelnek erre[1]. A magyar háztartásokban lévő televíziók ráadásul többnyire vagy nem rendelkeznek energiatakarékos, azaz eco üzemmóddal, vagy a tulajdonosuk nem tudja, hogy képes-e erre a készülék. Az sem segíti a kisebb energiafogyasztást, hogy a megkérdezettek többségénél szokott úgy menni a tévé, hogy nem figyelnek rá: minél fiatalabb a válaszadó, annál jellemzőbb a gyakori háttértévézés.

Az energiatakarékosság témakörébe tartozik a vízpazarlás elkerülése is, hiszen a háztartásokban felhasznált ivóvíz kitermeléséhez, kezeléséhez, fogyasztókhoz való eljuttatásához, majd a szennyvíz tisztításához is energia felhasználására van szükség. Bár az extrém konyhai sportok kedvelői kihívásként élhetik meg, hogy egy családi vacsora összes edényét elmosogassák csupán a mosogató két megtöltött medencéjét használva, a hétköznapokban egy alapos, higiénikus eredményre törekvő kézi mosogatás igencsak megpörgetheti a vízórát. A Bonni Egyetem sokat idézett kutatása szerint egy mosogatógépnyi edény- és evőeszközmennyiség megtisztításához a gép 80%-kal kevesebb vizet használ, mint a kézi megoldás, ha pedig az egész EU átállna kézi mosogatásról gépire, összesen évi 92 terawattóra energiát, valamint több mint hatmilliárd liter ivóvizet is meg lehetne takarítani[2]. Magyarországon is van hova fejlődni, hiszen az LG kutatási eredményei alapján csupán minden harmadik háztartásban található mosogatógép.

Bár elsőre jó ötletnek tűnhet a fűtés lekapcsolásával csökkenteni az energiafogyasztást, valójában akkor járunk a legjobban, ha - a távollét hosszától függően - kisebb-nagyobb mértékben lejjebb tekerjük a termosztátot, így ugyanis nem hűl át annyira a lakás, hogy azután túl sok energiába kerüljön az újbóli felfűtése. Ha munkába indulunk, 2-3 fokkal érdemes lejjebb állítani a hőmérsékletet, ha pedig hosszabb időre elutazunk, akkor temperáló fűtést tartsunk fent, mert azzal hatékonyan védekezhetünk a nemkívánatos páralecsapódások és az esetleges elfagyások ellen. Az LG országos kutatásának eredményei szerint a megkérdezettek fele lekapcsolja a fűtést, ha nincs otthon senki, elutazás előtt 35% százalék tesz így, 42% pedig alacsonyabb fokozatra veszi vissza.

 

_____________________________________________________________________________

[1] A MicraMR az LG Magyarország megbízásából végzett online kutatást azért, hogy felmérje a magyar felnőttek attitűdjét az energiatakarékos elektronikai eszközökhöz, illetve az elektronikai eszközök energiatakarékos használatához. A kutatás reprezentatív a 18-69 éves rendszeresen internetezőkre nem, kor, iskolai végzettség, és településtípus alapján.

[2] https://www.applia-europe.eu/images/2017-03---DW-campaign-analysis.pdf