Rég nem látott sebességgel vágtatnak az élelmiszerárak, és egyelőre nem is látszik, hogy mikor érhet véget a drágulás, így minden korábbinál fontosabbá vált, hogy okos tervezéssel és megfelelő tárolással a lehető legkisebbre szorítsuk vissza a hulladékká váló ételek mennyiségét.

Globálisan az emberi fogyasztásra megtermelt élelmiszer egyharmada, évente mintegy 1,3 milliárd tonna végzi hulladékként vagy megy kárba. Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO adatai szerint a világ tehetős országaiban évente keletkező élelmiszerhulladék mennyisége (222 millió tonna) nem sokkal marad el Afrika szubszaharai térségének teljes éves élelmiszertermelésétől (230 millió tonna), Európában pedig annyi élelmiszer vész kárba, amennyi elegendő lenne 200 millió ember számára[1]. Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, amelynek jelentős hányada – körülbelül harmada – a háztartásokban termelődik.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) kutatása szerint 2019-ben a magyar háztartásokban évi 65 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezett fejenként[2], vagyis a megvásárolt élelmiszerek 10-11%-a végezte a szemetesben. Ez egyrészt kedvező változást jelez a 2016-os felméréshez képest, hiszen az akkori kutatás 68 kg-os értéket mutatott ki, illetve jócskán elmarad a 92 kg/fős EU-átlagtól, másrészt továbbra is az a helyzet, hogy e mennyiség mintegy fele, évi 32-33 kg – tudatosabb vásárlással, tervezéssel, tárolással – elkerülhető lenne. (Elkerülhető hulladéknak azok az élelmiszerek számítanak, amelyeket csak azért dobunk ki, mert a nem megfelelő tárolás miatt megromlottak, vagy egyszerűen csak feleslegesen vásároltuk meg. Ezzel szemben például a tojáshéj, a csontok, az almacsutka, a banánhéj, stb. a nem elkerülhető hulladékok körébe tartozik.)

Az LG Magyarország megrendelésére tavaly elvégzett országos, reprezentatív kutatás, az LG EcoLogic eredményei[3] alapján a mindennapokban a válaszadók csupán kevesebb mint harmada gazdálkodik úgy a készleteivel, hogy szinte soha nem kell kidobnia romlott ételt. Ennél is rosszabb a helyzet a 18-29 éves korosztályban: közel felük havonta egy-két alkalommal szembesül azzal, hogy ki kell dobnia a megromlott ételeket.

Az elkerülhető élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentése a környezet mellett a pénztárcánknak is jót tenne, főleg most, a vágtató élelmiszerárak idején. A néhány évvel ezelőtti becslések az akkori fogyasztási adatok alapján azt mutatták, hogy az elkerülhető élelmiszerhulladékok értéke egy négytagú családban évente mintegy 50.000 forintot is kitehet. Mivel a háztartások fogyasztása az elmúlt években folyamatosan nőtt, az idén pedig főként a meglóduló árak[4] hatása lesz jelentős, 2022-ben ez az érték megközelítheti a 90.000 forintot[5].

Az élelmiszerpazarlás mérséklését célzó Maradék nélkül program weboldalán számos praktikus tipp található[6]: ne menjünk éhesen vásárolni, tervezzük meg a heti menüt, a maradék ételeket – az élelmiszerbiztonsági szabályok betartása mellett – új fogásokban hasznosítsuk újra, amit lehet, fagyasszunk le, illetve figyeljünk a helyes tárolásra és a hűtő megfelelő hőmérsékletére.

„A spórolásban valóban jelentős szerepet játszhat, ha jól, tudatosan használjuk a hűtőnket, netán a készülék is rendelkezik hasznos, az ételeinket hosszabban frissen tartó extrafunkciókkal”– emelte ki Kékesi Martin, az LG háztartási elektronikai termékspecialistája. Ha hűtővásárlás előtt állunk, érdemes energiatakarékos Lineáris vagy Smart Inverter kompresszorral felszerelt készüléket választani, hiszen így kiküszöbölhető a hosszú időn át történő, hatékony élelmiszertárolás legnagyobb ellensége, a hőmérséklet-ingadozás.

Jó szolgálatot tesz a korszerű hűtőkben megtalálható ún. FreshBalancer és FreshConverter rendszer is, amely frissen tartó rekeszenként optimális páratartalmat, illetve hőmérsékletet biztosít a húsoknak, zöldségeknek, gyümölcsöknek, sajtoknak, felvágottaknak, így azok tovább őrzik meg minőségüket. Hasonló célt szolgál a Moist Balance Crisper funkció is: itt a rekesz teteje speciálisan bordázott, így a zöldségekből és gyümölcsökből felszálló párát visszavezeti rájuk, hogy tovább maradjanak frissek. A Door-in-Door megoldás, vagyis amikor a hűtőajtónak csak egy kisebb részét nyitjuk ki, szintén az ételek frissen tartását és az energiahatékonyságot szolgálja, hiszen így kevesebb hideg levegőt engedünk ki a hűtőből. Az InstaView Door-in-Door, kopogásra átlátszóvá váló üvegajtó esetében pedig már egyáltalán ki sem kell nyitni a készülék ajtaját ahhoz, hogy ellenőrizzük a hűtőnk tartalmát.

 

____________________________________________________________________

[3] A MicraMR az LG Magyarország megbízásából végzett online kutatást azért, hogy felmérje a magyar felnőttek attitűdjét az energiatakarékos elektronikai eszközökhöz, illetve az elektronikai eszközök energiatakarékos használatához. A kutatás reprezentatív a 18-69 éves rendszeresen internetezőkre nem, kor, iskolai végzettség, és településtípus alapján.

[4] A Világbank előrejelzése szerint a globális élelmiszerárak az idén várhatóan 22,9 százalékkal nőnek - https://24.hu/fn/gazdasag/2022/04/27/vilagbank-elelmiszer-ar-dragulas/
[5] A KSH adatai alapján 2020-ban az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás értéke 357,5 ezer forintot tett ki. Ezt csak a tavalyi 4,1 százalékos átlagos élelmiszerár-emelkedéssel és az idénre prognosztizálható mintegy 20 százalékos emelkedéssel kiigazítva idénre 446,6 ezer forintra adódik (nem számítva az áremelkedések miatti várható fogyasztáscsökkenés hatását). Ha a 10-11%-os élelmiszerhulladék-arány fele elkerülhető, akkor az évi 22,3 ezer forint/fő értéket jelent, így egy négy fős háztartás esetében közel 90 ezer forintos érték adódik.