A ruhákba bevarrt címkék teljeskörű útmutatást nyújtanak azzal kapcsolatban, hogyan érdemes ápolni őket. Mengyán Eszter azt javasolja, lehetőleg ne vágjuk ki ruháinkból ezeket a cetliket vagy ha mégis, tegyük el őket egy biztos helyre, és írjuk rá, melyik ruhához tartozik. Ezek tartalmazzák ugyanis a mosásra, fehérítésre, szárításra, vasalásra és vegyi tisztításra vonatkozó javaslatot a gyártó részéről. A különböző anyagok eltérő ápolást igényelnek, ezért ha például tartósan 40 fokon mosunk egy, a gyártó által csak 30 fokos mosásra javasolt ruhadarabot, hamar kinyúlt, szöszös eredménnyel találkozhatunk.

A ruhacímkéken alapvetően azt láthatjuk, hogy a gyártó maximum hány fokon javasolja az adott darab mosását - néhány további szabály azonban címke nélkül is segíthet eligazodni a hőfokok útvesztőjében. A 60-95°C-os forró víz akkor a leghatékonyabb megoldás, ha alapos fertőtlenítésre van szükség: ilyen hőmérséklet mellett ugyanis elpusztul a baktériumok nagy része. A forró víz azonban egyáltalán nem kíméli a textileket, ezért csak erősen szennyezett, erős, természetes szálakból álló, nem színezett textilekhez javasolt. Moshatók például ilyen hőfokon a lepedők, törölközők vagy konyharuhák. Ha kímélőbb megoldást szeretnénk, válasszunk olyan mosógépet, ami gőztechnológiát alkalmaz: a gőz magas hőmérsékleten, mégis kíméletesen hatol be a szövetek szálai közé, elpusztítva az allergének akár 99,9 százalékát.[2]

Közepes vagy enyhe szennyeződés, illetve sötét vagy színezett textilek esetén a 30-40°C-os, melegvizes mosás az ideális választás, amely elegendő tisztító erővel bír, mégsem bántja a szöveteket – ideális tehát pamuthoz, lenhez, szintetikus anyagokhoz. A legkényesebb anyagok, például a gyapjú és a selyem esetében nincs is más választásunk, mint az ennél is alacsonyabb hőfok, hiszen ezeket csak szobahőmérsékletű, langyos vízben moshatjuk.

A tudatos ruhaápolásban, a ruhadarabok minőségének megőrzésében már olyan új technológiák is rendelkezésünkre állnak, mint a mesterséges intelligencia. Az ún. AI DD™ technológiájú mosógépek például nem csak a ruhatöltet súlyát képesek maguktól felmérni, de fejlett szenzoraikkal a szövetek lágyságát is azonosítják. A szöveteknek számos jellemzője és tulajdonsága létezik, pamut és pamut között is lehet különbség. A technológia lényege, hogy ezeket az információkat a mosógép húszezer — a mosási szokásokhoz kapcsolódó — adattal hasonlítja össze, melyek nyomán optimalizálja a dobmozgásokat. A készülék ezzel nem csak a hatékonyságot növeli, de 18 százalékkal[3] hatékonyabban óvja a ruhákat, ezzel meghosszabbítva a ruhadarabok élettartamát is. Az AI DD™ technológiájú mosógépek képesek felismeri a pólókból és nadrágokból álló vegyes töltetet, és úgy programozzák be a mosási ciklust, hogy a dobmozgások és a program hossza ehhez illeszkedve a legjobb eredményt hozza. A kényes ruhákat így a gépben sem kell féltenünk, hiszen a mosógép kiválasztja nekünk a legkíméletesebb és leghatékonyabb tisztítási megoldást.

_______________________________________________________________________________________

[1]“Textiles and the environment in a circular economy.” European Environment Agency, 2019.

[2] Az Allergy Care (Allergiavédelem) program eltávolítja a textíliára rakódott házipor 99,9%-át, hitelesítve a BAF (British Allergy Foundation) által.

[3] Az Intertek által tesztelve 2019 márciusában. Pamut (Cotton) program 2 kg fehérnemű ruhatöltettel összehasonlítva az LG hagyományos pamut (Cotton) programjával (F4V9RWP2W vs. FC1450S2W). A ruha típusától és a környezeti adottságoktól függően az eredmény eltérő lehet.