A funkció letiltva az Ön “cookie” meghatározásai alapján.
Az engedélyezéshez kattintson a "Cookie beállítások módosítása" linkre az oldal
jobbfelső sarkában.
2019/08/08
A nyári időszakban állandó vita tárgya a megfelelő irodai hőmérséklet: míg a hölgyek gyakran ebben az évszakban is pulóvert visznek magukkal a munkahelyükre, a férfiak számára felüdülést jelent egy klimatizált helyiség. A munka hatékonysága szempontjából sem mindegy, hogy hány fokra állítjuk a termosztátot: egy friss felmérés például arra mutatott rá, hogy a nők jobban teljesítenek melegebb környezetben.
Nemek szerint is eltérő lehet, hogy milyen környezetben érezzük jól magunkat, sőt, egyes kutatások azt bizonyítják, hogy munkahelyi hatékonyságunk is múlhat a beltéri hőmérsékleten. Egy németországi vizsgálat eredményei szerint a női agy jobban teljesít magasabb hőmérséklet mellett, míg a férfiak hűvösebb környezetben dolgoznak jobban. Ha szeretnénk igazságot tenni az irodai dolgozók egyik legjellemzőbb vitájában, érdemes áttekinteni, hogy a témában született kutatási eredmények alapján milyen típusú munkához milyen hőmérséklet ideális, és melyik nemnek mik a preferenciái.
A munkáltatónak is hasznot hozhat a megfelelő klíma
A több mint 500 fős németországi kutatás[1] során egy 16 és 32 ⁰C közötti skálán mérték fel, hogy különféle hőmérsékleti jellemzők mellett hogyan teljesítenek matematikai, verbális és kognitív feladatokat a résztvevők. Az eredmények szerint a hőmérséklet növekedésével a nők a matematikai és szóbeli feladatokat gyorsabban végzik el, míg a férfiakra ennek pont az ellenkezője igaz. Mivel a nők hatékonyságának javulása nagyobb mértékű, mint a férfiak teljesítményének romlása, a kutatók szerint azokban az irodákban, ahol nők és férfiak hasonló arányban dolgoznak, a termosztát magasabbra tekerése összességében javíthat a cég mutatóin.
A nem túlhűtött iroda előnyeit bizonyítja az egyesült államokbeli Cornell University kutatása is, amely szerint a számítógépekkel dolgozó irodai alkalmazottak 25 fokos hőmérséklet mellett a munkaidejüket teljesen kitöltötték és a gépelés során 10 százalékos hibaaránnyal dolgoztak[2]. Ennél jóval hűvösebb, 20 fokos környezetben viszont a munkaidő alig több mint felében használták a klaviatúrát, a hibaarány pedig 25 százalékra emelkedett. Ha ugyanis valaki fázik, a szervezetének több energiát kell a test melegen tartására fordítani, így kevesebb marad a koncentrációra, gondolkodásra, kreativitásra. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a teljesítmény ilyetén csökkenése óránként és alkalmazottanként 10 százalékos többletköltséget jelent a munkáltatók számára.
Melegben jobb a csapatmunka
A feladat jellegétől is függ, hogy mi az ideális hőmérséklet. A relatíve magasabb hőmérséklet kedvezőbb lehet a kreatív gondolkodást igénylő munkát végzők számára[3], miközben a hűvösebb, 20 fokos környezet éberebben tarthatja az ismétlődő vagy monoton tevékenységet végrehajtó dolgozókat[4]. A magasabb hőmérséklet természetesen nem jelent szaunahőfokot: 27 °C felett például romlanak a matematikai képességek.
A túl meleg is hátráltathat minket
Mielőtt túl magasra tekernénk a termosztátot, vessünk egy pillantást más eredményekre is. A helsinki műszaki egyetem kutatói által 2006-ban végzett vizsgálat[5] arra mutat rá, hogy a legmagasabb termelékenység kb. 22 Celsius fokos hőmérsékletnél érhető el, 23-24 foktól felfelé pedig már romlik a dolgozók munkateljesítménye. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkatársaknak például 30 fokos környezetben kell dolgozniuk, a kutatás eredményei alapján 8,9 százalékkal rosszabb teljesítményt nyújtanak, mint ha 22 fokban tevékenykednének – így tehát a túlzott meleg sem megoldás a hatékonyság növelésére.
Klímahasználati aranyszabályok
Bár a fentiek alapján azt gondolnánk, hogy könnyű beállítani az ideális irodai hőmérsékletet, nem árt szem előtt tartani néhány egészségügyi szempontot. „A benti hőmérsékletet mindig a kintihez viszonyítva ajánlott állítani: 8-10 foknál ne legyen nagyobb a különbség azon a területen, ahova beérkezünk, így van ideje a szervezetünknek akklimatizálódni” – tanácsolja Nagy Sándor József, az LG Magyarország klímaüzletágának vezetője. Kerüljük a direkt légáramot is, azaz ne tartózkodjunk huzamosan ott, ahová a klíma a hideg levegőt fújja, hiszen még a normál huzatban tartózkodva is könnyen megfázhatunk. Ami az irodában az üzemeltető feladata, arra otthon nekünk kell figyelnünk: a szűrőket tisztítanunk, cserélnünk kell, de rendszeres időközönként szükséges a beltéri és a kültéri egységet is ellenőrizni, karbantartani.
A légkondicionáló berendezés nem csak a komfortérzetünkre van jó hatással, de a hatékonyságot is növelheti, így mindenképp érdemes odafigyelnünk a helyes klímahasználatra.
______________________________________________________________
[1]https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0216362
[2]http://news.cornell.edu/stories/2004/10/warm-offices-linked-fewer-typing-errors-higher-productivity
[3]https://www.researchgate.net/publication/285320928_Creative_thinking_as_the_dependent_variable_in_six_environmental_experiments_A_review
[4]https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0360132309000985
[5]https://escholarship.org/uc/item/45g4n3rv
###
LG Electronics
Az LG Electronics, Inc. (KSE: 066570.KS) a szórakoztatóelektronikai, mobilkommunikációs és háztartási elektronikai termékek vezető szállítója és technológiai megújítója, amely világszerte 125 helyen 77 ezer alkalmazottat foglalkoztat. A vállalat 2017-ben rekordnagyságú, 55,4 milliárd dolláros (61,4 ezer milliárd koreai wonos) éves forgalmat ért el globális szinten. Az LG négy üzleti területen tevékenykedik – szórakoztatóelektronika, mobilkommunikáció, háztartási elektronika és légkondicionáló megoldások, valamint a járműalkatrészek és a síkképernyős televíziók, mobiltelefonok, légkondicionálók, mosógépek és hűtőszekrények egyik vezető gyártója a világon. További hírek és információk a www.LGnewsroom.com címen érhetők el.