Mi is az a hőszivattyú?

A legtöbb otthon fűtésre tüzelőanyagot éget el, vagy elektromos energiát alkalmaz. Valóban a hőszivattyúk is használnak áramot. Viszont, egyszerű felépítésüknek és hatékony működésüknek köszönhetően, a hőszivattyúk lényegesen kevesebb áramot használnak fel ugyanazon célhőmérséklet elérése érdekében. Nem mellesleg a hőszivattyúk az általuk fogyasztott energiának 75%-át a környezeti levegőből vagy geotermikus energiából nyerik, és csak 25%-ban használnak elektromos áramot. Mindezért váltak a hőszivattyúk környezettudatos megoldásokká, amelyek kiválthatják a fosszilis tüzelőanyagokat használó rendszereket, a fűtéshez és melegvíz ellátáshoz.

* Mindegyik arány általános, hogy segítse a téma megértését, és a COP-on (teljesítménytényezőn) alapul.

*Kérjük, vegye figyelembe, hogy a THERMA V R32 sorozat tényleges SCOP-ja magasabb, mint 4 alacsony hőmérsékletű és átlagos éghajlati viszonyok között. A tényleges hatásfok a víz és a külső hőmérséklet függvényében változhat.

Az egyik gyakori félreértés a hőszivattyúkkal kapcsolatban, hogy csak fűtésre és melegvíz előállítására használhatók. Viszont hűtésre is alkalmasak. A hőszivattyúk ugyanúgy működnek hűtéskor, mint a klímaberendezések; elvezetik a hőt a beltéri levegőből, hogy a belső levegőt hűvösebbé tegyék.

Többféle típusú hőszivattyú létezik. A hőszivattyúkat funkciójuk és a hőfelvétel forrása szerint osztályozhatjuk. Ezen a piacon a legjelentősebb hőszivattyúk; a levegő-hőszivattyúk, levegő-víz hőszivattyúk és a levegő-levegő hőszivattyúk. A levegő-hőszivattyúkat néha levegő-víz hőszivattyúknak is nevezik.

A levegő-víz hőszivattyúk összegyűjtik a kültéri levegő hőjét, majd ezt a hőt vízre továbbítják. Az így felmelegített vizet ezután radiátorokhoz, padlófűtési és egyéb hőleadó fűtési berendezésekhez juttatják. Továbbiakban, a meleg vizet a melegvíz-palackban tárolják és csapokon, zuhanyzókon és fürdőkön keresztül juttatják el a felhasználóhoz.

A levegő-levegő hőszivattyúk fűtésre vagy hűtésre is alkalmazhatók, de ezesetben meleg vizet nem nyújtanak.

A hő természettétől fogva melegebb helyekről hidegebb helyekre áramlik. Általában a földrajzi viszonyoktól függve, télen a kültéri levegő hidegebb, mint a beltéri levegő. De így, hogyan tud egy hőszivattyú kintről hőt szolgáltatni a beltérbe, megfordítva a természeti tényezőket? Ennek megértéséhez nézzük meg a levegő forrásos készülékek legelterjedtebb megoldásait.

Először is szükségünk van egy hűtőközegre, amelyen keresztül a hő az egész rendszeren áthalad. A kültéri levegő hője felszívódik az elpárologtatóba és átadja a hűtőközegnek, még akkor is, ha kint hideg van. Ennek az az oka, hogy még a hideg külső hőmérsékletű levegőből is megfelelő mennyiségű energia nyerhető ki, amelyet már feltud használni az épület fűtés-melegvíz ellátásához. Például a levegő hőtartalma -18C-on a +21C-os levegő hőtartalmának a 85%-ával egyezik meg.

Ezután a hőszivattyú kompresszora elektromos energiát használ, hogy a hűtőközeg levegő hőmérséklete megemelkedjen. A sűrített, magas hőmérsékletű hűtőközeg gázzá válik, és a kondenzátorba kerül, ahol a gáz hűtőközegből származó hő a vízhez adódik. Ezután a hő felszabadul a kondenzátorban és az expanziós szelepben a hűtőközeg lehűl és visszaváltozik folyadékká. Ahogy ez a folyamat ismétlődik, úgy a hőszivattyú beltéri fűtést és meleg vizet biztosít. Ez a folyamat meg is fordítható, hogy nyáron a hőt lehessen hűteni.

Mennyivel hatékonyabbak a hőszivattyúk, mint a hagyományos kazánok? Habár a kazánok hatásfoka az évek során javult, a legjobb teljesítményű kazán is 90%-94%-os hatásfokkal rendelkezik és a hőjük egy része a tüzelőanyag-csöveken keresztül távozva elvész.

LG Therma V R32 Monobloc S Energy Labeling for EU Market

Összehasonlításképpen, a hőszivattyúk akár 400%-os hatásfokkal is működhetnek, ami azt jelenti, hogy a felhasználók körülbelül 4-szer több hőt kapnak minden kW elektromos áramból. A készülékek hatékonyságát régiónként eltérő címkézés jelzi. Például az EU-ban az energiahatékonysági osztályokat 7 betűre kifejezett szintre osztják, ahol a “G” a legrosszabb, az “A” pedig a legjobb. A színek megerősítik ezeket a szinteket, a “piros” a gyenge teljesítményt, a “zöld” pedig a maximális hatékonyságot jelenti. Ezen túlmenően bizonyos termékek -köztük a hőszivattyúk- A+, A++ és A+++ minősítést is kaphatnak, ezzel is jelezve a magasabb szintű energiahatékonyságukat. Az LG Therma V R32 sorozat A+++ energiahatékony termékként van megjelölve, ami azt is jelenti, hogy egész évben képes hatékonyan fűteni és meleg vizet biztosítania ingatlanának.

*Az energiacímke a BIZOTTSÁG 811/2013/EU DELEGÁLT RENDELETEN alapul, és az LG Therma V R32 sorozat eléri az ERP A+++ energiacímkét a 35°C LWT hőmérsékletű térfűtésre és az ERP A++ energiacímkét az 55°C LWT hőmérsékletű térfűtésre. Az energiacímke eredménye az LG Therma V modelltől függően eltérő lehet. Kérjük, tekintse meg az LG megfelelőségi információinak honlapját
(https://www.lg.com/global/support/cedoc/cedoc)

Az energiahatékonyság tekintetében még egy szempontot érdemes figyelembe venni; hőszivattyúk a legjobb teljesítményüket meleg vagy mérsékelt éghajlaton nyújtják. A hőmérséklet lehűlésével a hőszivattyúk maximális teljesítménye és hatékonysága csökkenhet. Ennek ellenére az LG hőszivattyú megoldásai akár -25°C hőmérsékletig is képesek megbízható fűtést biztosítani.

*A PDB (Product Data Book)-ben a működési tartományban fel van tűntetve a külső hőmérséklet-tartomány a fűtési módokhoz. Általánosságban, ha a külső hőmérséklet alacsonyabb, a teljesítmény, hatásfok és a maximális kilépő víz hőmérséklete is alacsonyabb lesz, mint a normál külső hőmérsékletű működés során.

Mennyibe kerül egy hőszivattyú üzemeltetése? Általánosságban egy levegő-hőszivattyú 4 kWh-os hőteljesítményt tud termelni minden 1 kWh villamos-energiából. Ha például azt mondjuk, hogy egy 4 fős otthon (100 m2) átlagos fűtési igénye -csak elektromos áramot használva-, körülbelül 16 000 kWh, mialatt egy otthon elektromos árammal történő fűtésének költsége 0,16 euró/kWh, akkor az összköltség 2560 euró lenne. A 16 000 kWh hőigény és a 4 kWh hőszivattyú-teljesítmény/1 kWh villamos energiánként azt mutatja, hogy körülbelül egy hőszivattyú esetében összesen 4000 kWh áramra van szükségünk egy átlagos otthon fűtéshez. 4000 kWh áram, egységenkénti 0,16 eurós költség mellett, egy hőszivattyú éves fűtési költsége körülbelül 640 euró lenne.

Forrás: https://www.choisir.com

*Ezek a számok példaként szolgálnak arra, hogy mennyit takaríthat meg egy hőszivattyúval. Az eredmények a hőszivattyú típusától és az Ön régiójában érvényes energiaáraktól függően változhatnak.
*A számítások villamos energiával működő fűtési rendszereken alapulnak

Mivel a gázárak 2021-től 2022-ig 50%-kal emelkedtek az uniós piacokon, a gázkazántól való elállásnak nagy jelentősége lett. Ugyanebben az időszakban a villamos-energia költsége mindössze 6%-kal nőtt. Így egy hőszivattyú üzemeltetése hosszú távon jelentős megtakarítást eredményezhet, gázkazánnal szemben.

*Az áram- és gázárakra vonatkozó adatok a francia ENGIE energiavállalat által 2022. március 1-jén jegyzett árakon alapulnak.

Mennyivel kedvezőbb egy hőszivattyú a környezetnek? A hőszivattyúk a gázkazánokhoz képest 35-65%-kal csökkenthetik a CO2-kibocsátást. Az Európai Hőszivattyúk Szövetsége (EHPA) szerint a hőszivattyúk csak az EU-ban több, mint 9 millió tonnával járulnak hozzá a CO2-kibocsátás csökkentéséhez. A hőszivattyúk lenyűgöző hatásfoka csökkenti az áramfogyasztást is. Így a villamosenergia-fogyasztás csökkenése csökkenti a villamosenergia-termeléshez szükséges fosszilis tüzelőanyagok mennyiségét is. A klímaváltozás elleni küzdelem egyik leghatékonyabb módja az, ha hagyományos gázkazánról hőszivattyúra vált. Egyes régiókban a levegő- hőszivattyúkat új és megújuló energiaforrásként tanúsították, amik segíthetnek az *NZEB-előírások követelményeinek teljesítésében. A hőszivattyúk megújuló energiaforrásokkal, például; napenergiával vagy szélturbinával is összekapcsolhatók a további szén-dioxid-kibocsátás kiküszöbölése érdekében.

*Közel nulla kibocsátású épületek (NZEB) olyanok, amelyeknek nagyon magas az energiateljesítményük, miközben a közel nulla vagy nagyon alacsony energiaigényüket megújuló energiaforrásokból származó energiával fedezik.
*https://www.ehpa.org
*https://www.ehpa.org/technology/key-facts-on-heat-pumps/

Forrás: https://waermepumpe-bwp.de/co2-neutral-heizen

*Minden arány általánosított, hogy segítse a megértést, és a COP (teljesítménytényező) 4-en a THERMA V R32 sorozat SCOP-ján alapul, alacsony hőmérsékletű és átlagos éghajlati feltételek mellett 4-nél magasabb. A tényleges hatásfok a víz és a külső hőmérséklet függvényében változhat.
*Példa Németországból, 2020; 4 fős, 200 m2-es lakás, a BWP (Német Hőszivattyú Szövetség) forrásából
*https://www.boilerguide.co.uk/articles/boilers-vs-heat-pumps-which-is-bestyou’re your home#:~:text=Most%20top%20gas%20boilers%20are,electricity%20the%20heat%20pump%20uses

Ismeri a globális felmelegedési potenciált (GWP)? A GWP-t azért fejlesztették ki, hogy lehetővé tegye a különböző gázok globális felmelegedési hatásainak összehasonlítását. Minél nagyobb a GWP, annál jobban melegíti az adott gáz a Földet a CO2-hoz képest, egy adott időszakban. Az egyes hőszivattyúkban használt környezetbarát hűtőközegek, mint például az R32, akár 68%-kal is csökkenthetik a globális felmelegedési potenciált (GWP) az általános R410A hűtőközegekhez képest.

Összességében a hőszivattyús megoldások előnyösek a társadalom és a környezet számára egyaránt. Nemcsak pénzt takarítanak meg a felhasználóknak, hanem csökkentik a fűtés és hűtés környezet kárósító hatását is a bolygóra. A hatékony fűtési megoldásokkal kapcsolatos további információkért olvassa el blogunk cikkeit és látogasson el weboldalunkra.