Így mosnak és mosogatnak a magyar háztartásokban

Az új mosógépek vásárlásakor a magyar fogyasztók számára sokkal fontosabb, hogy energiatakarékos modellt válasszanak, mint a mosogatógépek esetében, de a meglévő készülékek között így is többségben vannak a takarékos készülékek. Egy friss, országos felmérés alapján a gépek használata környezettudatossági szempontból felemás képet mutat: a mosógépeknél például az alacsonyabb hőfokú programok használatával, a mosogatógépek esetében pedig a felesleges kézi előöblítés elhagyásával lehetne zöldíteni a háztartásokon.

Szinte minden magyar háztartásban van mosógép, kétharmaduk ráadásul energiatakarékos modell, de ennél is nagyobb arányban vannak jelen az energiatakarékos készülékek a mosogatógépek között: 4-ből 3 ilyennek számít – egyebek közt ez derül ki az LG Magyarország megrendelésére elvégzett országos, reprezentatív kutatás, az LG EcoLogic[1]  eredményeiből. Igaz, a mosógépekkel szemben a mosogatógépek – bár használatukkal rengeteg víz és idő takarítható meg – még mindig kevésbé elterjedtek Magyarországon, csupán a háztartások harmadában lelhetőek fel. Úgy tűnik ráadásul, hogy alapvetően inkább a gyártóknak és az előírásoknak köszönhetően vannak többségben az energiatakarékos mosogatógépek a hazai háztartásokban, hiszen csupán a vásárlók harmada számára fontos, hogy új gép beszerzésekor energiatakarékos modellt válasszon. A mosógépekre ebből a szempontból jóval nagyobb figyelem irányul, a megkérdezettek háromnegyede figyel az új készülék kedvező energetikai besorolására.

Az energia- és víztakarékos mosogatógép-használat terén vegyes a kép. A mosogatógéppel rendelkezők többsége – közel kétharmada – heti 1-4 alkalommal indítja be a készüléket, fél töltettel pedig soha vagy csak ritkán használják a gépet. Az érem másik oldala, hogy a háztartások harmadában azzal növelik - nem ritkán feleslegesen – a vízfogyasztást és ezzel a rezsiköltséget, hogy a gépbe helyezés előtt elöblítik az edényeket. 

10-ből 9 mosogatógéppel felszerelt háztartásban több-kevesebb gyakorisággal kézzel is mosogatnak. A legtöbbször a mosogatógépbe nem tehető vagy be nem férő edényeket tisztítják meg ilyen módon, de sokszor akkor is a hagyományos módszert alkalmazzák, ha kevés mosatlan jött össze, esetleg gyorsan szükség van az elmosandó eszközre.

A kutatás eredményei alapján hetente átlagosan 3,3 adag ruhát mosnak ki egy magyar háztartásban. Nem meglepő, hogy a mosás gyakorisága elsősorban a háztartás nagyságán múlik – ezt tükrözi a kor szerinti bontás is. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb a háztartás, annál több adagot mosnak, a legfiatalabbak és a legidősebbek pedig jellemzően az átlagnál kevesebb alkalommal indítják be a mosógépüket.

A magyar háztartások a leggyakrabban a vegyes és az energiatakarékos (eco), a legritkábban a gyapjú/kézi mosás programokat használják, a mosási hőfok tekintetében pedig a 40 fok számít a legkedveltebb beállításnak. Az ennél magasabb hőfokra főként a 30-39 éves, gyereket nevelő felnőttek esküsznek, míg jobbára csak a legfiatalabbak, vagyis a 18-29 éves korosztály fogadja el azt, hogy akár 30 fokon is megfelelő eredményt nyújt a készülékük.

„Nem csak azzal zöldíthetünk mosási szokásainkon, ha alacsonyabb hőfokot választunk, hanem azzal is, ha nem használunk öblítőszereket. Az öblítők ugyanis kockázatosak lehetnek mind egészségügyi, mind környezetvédelmi szempontból, ráadásul – elnevezésükkel ellentétben – a ruha öblítésében, vagyis a mosószermaradékok eltávolításában nem játszanak szerepet[2]. Ha olyan gépet választunk, amely rendelkezik az ún. Steam funkcióval, akkor a ruháink a természetes tiszta gőz erejének köszönhetően lesznek puhák és lágy tapintásúak anélkül, hogy vegyszeres öblítőket vetnénk be" – mondta Bogáth Zita, az LG háztartási elektronikáért felelős marketingmenedzsere.

[1] A MicraMR az LG Magyarország megbízásából végzett online kutatást azért, hogy felmérje a magyar felnőttek attitűdjét az energiatakarékos elektronikai eszközökhöz, illetve az elektronikai eszközök energiatakarékos használatához. A kutatás reprezentatív a 18-69 éves rendszeresen internetezőkre nem, kor, iskolai végzettség, és településtípus alapján.