Skip to Contents Skip to Accessibility Help

Pedig a túl sok képernyőidő – különösen ha késő este történik – káros hatással lehet az alvásunkra. Nemcsak az agyat készteti az ébrenlétre, de a kijelzőkből érkező kék fény elnyomja a melatonin hormon termelését a szervezetünkben, ami épp az elalvás segítését szolgálja. Ez az elektronikai eszközeink és a LED-fényforrások által kibocsátott fénytípus rövidtávon koncentrációvesztést, fáradékonyságot és fejfájást okozhat, de hosszabb távon más egészségügyi kockázatok is jelentkezhetnek. Éppen ezért érdemes a képernyővel rendelkező eszközeink esetében csökkenteni a használati időt, illetve megelőző lépéseket tenni.


1. Televízió
A televíziók esetében nagyon fontos a kijelzőtípus. Az sem mindegy, hogy mennyire éles és milyen minőségű kép megjelenítésére képes, valamint mennyi kék fényt bocsájt ki. Az LG OLED paneljei például a világ egyik vezető műszaki minősítő intézetének számító német TÜV Rheinland szigorú tesztjén[2] érdemelték ki a „szemkímélő kijelző” minősítést, mivel nagyjából feleannyi kék fényt bocsátanak ki, mint egyes hasonló, csúcskategóriás LCD tévék, ráadásul ezeken az OLED-paneleken vibrálás is alig tapasztalható.


2. Okostelefon
A legtöbb ember még alvás előtt is az okostelefonjába bújik, híreket olvas, játszik, vagy üzeneteket ír. A pihentető alvás szempontjából ez a legrosszabb rutin, 1-2 órával lefekvés előtt ezért már érdemes elrakni az eszközt annak érdekében, hogy emelkedhessen az elalvásért felelős melatonin hormon szintje. Emellett számos mobilon elérhető a kékfényszűrés-funkció, ezt általában night shift, azaz éjszakai mód vagy komfort nézet néven találjuk meg a kijelzőbeállítások között. Ha nincs a telefonunkon ilyen funkció, egy kifejezetten erre a célra fejlesztett alkalmazás, például a Twilight lehet segítségünkre.


3. Tablet
Az okostelefonunkhoz hasonlóan a legtöbb tableten is megtaláljuk a night shift módot és erre az eszközre is letölthetünk ingyenes applikációkat, azonban ha biztosra akarunk menni, simítsunk kékfényszűrő fóliát a képernyőre. Ha az olvasólámpa fényénél nyomkodjuk a táblagépet és nem teljes sötétségben, azzal is sokat tehetünk azért, hogy kíméljük a szemünket. Az eszközökben általában van automatikus fényerőszint szabályozó funkció, de ha úgy érezzük, hogy szemünk erőlködik, állítsuk be magunk manuálisan.


4. Monitor
Míg a mobilt, a tabletet és a tévét jellemzően hosszabb-rövidebb megszakításokkal használjuk, a monitort hosszú órákon keresztül, folyamatosan és közelről nézzük, különösen a karantén alatt. Éppen ezért itt is fontos, hogy a fényerőt és a kontrasztot megfelelően állítsuk be: a túl sötét képernyő ugyanis pont olyan fárasztó lehet a szemnek, mint a túl erős fény. Az ingyenes kékfényszűrő alkalmazások, mint például a f.lux már asztali számítógépre és laptopra is elérhetők. A fólia ebben az esetben nem jó választás, mert a munka során néha fontos lehet, hogy az eredeti színeket lássuk. Monitor előtt ülve a legjobb választás egy dioptria nélküli kékfényszűrő szemüveg lehet, amit már bármelyik optika kínálatában megtalálhatunk. 


[1] https://www.huffingtonpost.co.uk/entry/less-screen-time-and-more-sleep-critical-to-reduce-depression_uk_5fabffd8c5b6ed84597d2be7

[2] A német TÜV Rheinland mérnökei egy komplex vizsgálat során többek között a vibrálás mértékét, a képminőséget és a kékfénykibocsátás mennyiségét vizsgálták a paneleken. A vizsgálat során kiderült, hogy az LG 65 hüvelykes OLED paneljeit 34 százalékos kékfény-kibocsátás jellemzi, ami jóval a szervezet által meghatározott 50 százalékos egészségügyi határérték alatti eredmény. A teszteken azt is megállapították, hogy az LG OLED paneleken szinte alig tapasztalható vibrálás (0,87%), ami szintén kimagasló érték még a csúcskategóriás LCD panelekhez képest is, amelyek esetében ennek duplája a jellemző. Mivel az LG OLED kijelzői a képminőség tekintetében is kimagaslóan teljesítettek a teszten, a panelek megkapták a TÜV Rheinland ISO 9241-307 tanúsítványát, azaz hivatalosan is kiérdemelték a „szemkímélő kijelző” minősítést.